Berni libaleves

Egyszer egy évben Márton napkor, vagy amennyiben a jeles nap nem hétvégére esik akkor a hozzá legközelebb eső vasárnap igazi libasülttel szoktam meglepni a családot. A Berniek libáslevesét a Fakanál 2008/11 számában olvastam. Valami különlegeset szerettem volna a libasült mellé. Nagyon egyszerű, közepesen finom leves (legalább is családom hagyományosabb ételeket kedvelő felénél, ha nem is volt teljes lebőgés, de nem aratott osztatlan sikert). Engem egy kicsit megbolondított húslevesre emlékeztetett és végül is az is.

Hozzávalók:
4 libacomb lebőrözve (én 1 combból és két szárnytőből-bőrével együtt főztem)
3 sárgarépa
1 fehérrépa
1 cikk zellergumó
1 cikk karalébé (a recept nem írta)
2 csiperke (én négyet tettem bele)
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
bors,
só,
két babérlevél (recept nem írta)
3 szegfűbors(mi mindig teszünk a húslevesbe, most sem maradt el, az eredeti receptben nem szerepelt)
1 evk tárkonyos mustár (egy másik nagyon hasonló libalevesben olvastam)
1 dl tejföl a tálaláshoz
10 dkg reszelt ementáli sajt szintén a tálaláshoz.

Kicsit lerövidítem a leírást.
A húst lebőrözzük, a zöldségekkel és a fűszerekkel együtt egy nagy fazékba rakjuk és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje.
Lassú tűzön, gyöngyözve (a leves teteje csak egy picit bugyborékol) addig főzzük a levest amíg a hús teljesen megpuhul (nekem 1 óra volt). Amikor a hús puha, kivesszük a levesből és hagyjuk picit hűlni utána pedig kicsontozzuk és kockákra vágjuk. Ez lesz az egyik levesbetét. A levest összeturmixzoljuk és belekeverjük a tárkonyos mustárt. (ennek hiányában szárított tárkonyt és mustárt). Picit újra melegítjük és készen is van.
Tányérban a libahús kockákkal, tejföllel és reszelt sajttal tálaljuk.

Ha őszinte szeretnék lenni rossz egyáltalán nem volt, de nem lesz nagy kedvenc.